ribiribi

ezt a blogomat ezzel a bejegyzéseel megszüntetem, mert olyanok is olvashatják, akik  jobb, ha nem tudnak az életemről. S itt nem azokra gondolok, akiket szeretek, szerettem. Hanem egy másik oldal fórumózóira. Kizárólag.

Egy új blogom indul mától, aki akarja olvasni az majd megkeres és annak elárulom.
További jó FÓRUMOZÁST!

Ma a terhes barátnőmmel ebédeltem. Két hete van hátra a szülésig. Azért találkoztunk, mert fél, és mert bennem bízik. Azt gondolja ezer éve, h én jó kismama leszek, ő meg nem az. Tanácsot kért..

Furcsa volt beszélgetnünk. Ültünk egy teraszon és a hasát simogattam. Éreztem a kislábikóját Rózának, mert így fogják hívni. Ha nekem lesz akkor Laurának.. Panka már nem lehet, mert az emlékeztetne valakire. Pedig édes név, mint a fiú aki...., na mindegy.

Szóval Róza fenekét, és lábikóját fogdostam, amikor is a kisboszi elkezdett rúgdosni, nem erősen csak kedvesen. Odatettem az arcom, leírhatatlan érzés volt.

Gabi megkért, h menjek be vele a szülésre és utána is legyek vele sokat. Mert szerinte nálam senki nem bánik jobban a babucikkal. Ő már látott sokszor ilyen helyzetben. Nagy segítség lenne neki, ha a baba mellett lennék.

Furi, mert nem vagyunk a legjobb barátnők, és a családjában is sok nő van. Mindegy, azt mondta, h én lennék a legjobb.. mire, azt nem tudta megfogalmazni, csak azt, h legyek minél többet Rózával..

Igent mondtam, és beszélgettem vele 1-2 dologról, ami a szülés után fog történi a picikkel.

Amikor elváltunk bevallom kicsit pityeregtem, sose éreztem magam még ennyire távol a babavállalástól, mint most. Vagy inkább sose éreztem ennyire azt, h le kell mondjak róla.

Vannak pillanatok, amikor jobb tiszta vízet önteni a pohárba. A nem, az nálam nemet jelent. Mégha nem is vagyok benne biztos.

De most biztos voltam. Mégha szar is volt kimondani.

ma a barátnőm (terhes)  felhívott, beszélgettünk. Majd nem témábavágóan azt mondta, h nézett valami főzőműsort a tvben délelőtt. Ott azt mondta a séf, h előveszünk egy kivajazott tepsit. A barátnőm szerint ez jó ötlet, mert mostantól ő is mindig kivajazva fogja eltenni. :-)) Ez lökött.

Ma reggel volt egy balesetem. A 60as busz előtt egy furgon telibe vert egy Ford focust. A buszon mindenki egymásra esett a fékezéstől. Vidám nap lesz ez is, gondolom, kicsit megijedtem, és beütöttem a térdem. Ezenkivül más nem történt. Leszálltam a buszról, mindenki kivolt, én lassan eltávolodtam a gondolataimmal a tömegtől. Vettem egy dobozos light colát és leültem egy padra. Mélyeket lélegeztem, és azon kezdtem el filózni, h 2 hónap alatt két balesetem volt. Komolyabb figyelmeztetésnek veszem.

Amikor beléptem a gépemre, felléptem a boxra, és töröltem mindent. Fotók, napló, stb. Talán soha nem lépek fel, de az is lehet, h egy hét múlva újra. Kicsi erre az esély, de nem kizárt. Elolvastam a kedvenc naplóim. Látom WS Linzbe készül. Örültem neki, nagyon. Szeretném, ha Ő is boldog lenne, mint mindenki, aki fontos nekem. Hétfőn koncerten voltunk együtt, és nagyon jól érezetük magunkat, mint barátok. Furcsa volt, h nem mozdult meg bennem semmi. Amikor a flörtjéről beszélt kimondottan izgatottan hallgattam. Magamban pedig azt kívántam, h tényleg igaz legyen a lelkesedése, tényleg találjon rá a szerelem.. És legyen ereje, kitartása túllépni PBn.
M&A terhes, ennek örültem a legjobban, és voltak mulatságos naplók is. A fórumon téma voltam Gynél, de nekem ez azt jelenti, h még mindig foglalkoztatom vagy nem. Amúgy meg nem érdekel. Éjjel FT küldött nekem egy smst. A legjobbkor, épp a párnába fúrtam a fejem és bőgtem... Ma már legalább nem sírok. Ajjé.

A ma délutánom húzós lesz, de a munkám legalább lefoglal, és ez is egyfajta szerelem.. Az autóm ügye stagnál ebből sem lesz a héten semmi az tuti.. De ez se érdekel. Egyfajta közöny lett ma úrrá rajtam.

Üresen kong a szívem, ez a legrosszabb. De nem keresek senkit már. Ma még AZSnak is meg kell este mondanom, h nem akarom megbántani, de nekem ez nem megy. Nem miatta, nála jobb társat NŐ nem is kívánhatna, de nekem nem mocorog ott belül semmi..

Folyt.köv.

Ma reggel úgy ébredtem, h sírtam. Nem tudom, h miért van az, h évek óta magányosnak érzem magam. Mindig van mellettem valaki, mégis úgy mennek el az évek, h nem érzem, h boldog vagyok.

Ma reggel különösen erősen gyötört ez az érzés. Felvettem a magassarkú velúrcsizmámat, szűk farmer, arany öv, arany felső. El akartam nyomni ezt az érzést. Kisminkelve indultam, h nehogy elsírjam magam és szétkenődjön a festék. Álltam a buszmegállóban, éreztem az emberek tekintetét magamon.. Mégsem tudtam ott és akkor boldogan állni. Örülni a napsütésnek. Elveszettnek éreztem magam.

Várom, h elmúljon ez, és a vállamra üljön a kék madár. A boldogság terhe. Sok próbálkozásom volt az elmúlt években, de valahogy senki mellett nem akartam maradni S. után.. Sokan hitték, h ők küldtek el, pedig én alakítottam mindent úgy, h megkönnyítsem a saját helyzetem.. Gyávaság? Lehet.

Úgy érzem, h lassan az életem minden pontja a helyére kerül.. csak a család hiányzik.. Szeretnék néha a napsütésben, pocakkal sétálni, és rámosolyogni az emberekre.. Csakúgy fogni a szerelmem kezét, és csókot lehelni az arcára. Viszonzásul a keze a pocakomon nyugodna.. Ezt szeretném.. Mostanság nagyon. Néha elmúlik, néha elementáris erővel tör rám ez az érzés. Most ez a korszakom van.

Ebéd.

kisPimasz előbb, én késve. Ő mosolyogva, én másnaposan, Ő ámulva, én bámulva. Együtt kacagva, szemtelenül flörtölve.

Mozi

A film nem, az illat igen. A film hossza igen, tartalma nem. kisPimasz kedves igen, én kicsit félénk nem. Jó vele beszélgetni igen, érezni az őszinte mosolyát igen, a felém muatott csodálatában fürdeni igen, az érintésében összerázkódni igen, a fejem a vállára hajtani igen, elválás után a telefonon lógni igen, az első randik esetlen kedvességével elaludni. Ez az igen.

Kv kávéval. Hajnalban értem haza, mámoros állapotban. Taxival estem be a munkahelyemre. Fantasztikus este volt, csak a fejem ne lüktetne így. Extrém mennyiségű ásványvízzel pótlom a folyadékveszteséget.

Egy koncerttel indult minden.. Ittunk és táncoltunk a lányokkal, elvégre ünnepeltünk.. Dögök voltunk. Szexi ruci, füstös smink, a hajam kis csigákban, kunkorodva hullott a szemembe, őrjítően szexinek éreztem magam.. Ütemre ugráltunk, nem foglalkozva semmivel.. Az LBn bóklászó dj kiszúrt, s a naplómra reflektálva nekem ajánlotta a Represent Cuba-t.Hihetetlen jókedvem volt.

...hirtelen forróságot éreztem a tarkómon...megfordultam vadítóan szép zöldszempár nézett rám. Hihetelen szexi férfi állt velem szemben.. Majdnem zavarba jöttem, mert kitartóan, pimaszul bámult. Szívószállal szürcsöltem az italom és kacéran álltam a tekintetét. Megállt egy pillanatra körülöttünk minden. A csajok rám néztek, vihogni kezdtek.. Már megint hol lőtted ezt a félistent? Erre már én is elnevettem magam. Nem én,a kisPimasz lőtt magának. Táncoltunk a tovább, de a kisPimasz nem adta fel..Mellém lépett és megkérdezte, h elrabolhat-e. Mondtam, h sajnos indulunk tovább, nem lehet..

Elkísérne, ha nem zavar. Elnevettem magam, erre nem lehet nemet mondani.

Megérkeztünk a kedvenc kis bárunkba, ahol LM énekelt. Odalépett hozzám és azonnal énekelni kezdte nekem a Boldogság gyere haza című számot..

Nem emlékszem pontosan mindenre, de tudom, h kisPimasz gentleman volt, és semmi nem történt. Éreztem az illatát, és hogy milyen erős..Magas és gyönyörű, az esetem. Nem dohányzik, sármos, illatos, puha, de erős, stílusos és olyan owowow.. meg kell, h érintsem Pasi.. :-)

Nem maradtunk sokáig, hazakísért.. a fejem zúgott és fájt az alkoholtól...

A telefonszámom hozzá került valahogy??, és reggel egy édes smsre ébredtem. Nemsokára ebédelünk.. együtt. Methogy látni akar. Izgulok, mint egy tinédzser. Ezermillió dolgom van, a fejem szétesik, de nem bírtam nemet mondani. Minden vég valaminek a kezdete, szokták mondani. Nem tudom, h hogyan lesz tovább.. De most minden annyira napos.

http://www.kulturinfo.hu/moreinfo.gcw?prgid=69275

és ott is

http://www.tavasziborfesztival.hu/html/index.php

és majd eldöntötöm, h mibe akarok belefulladni. :-)

Húú vazze kispárnát kell vinni?? Mert poharat azt nem , azt tudom. Jippé, de jóóóóóó! :-))

Kis időre, de búcsút vettem a boxtól. Egyszerűen nehéz belátnom, vagy inkább könnyű, de nem hiányzik. Ma megírtam, h nem leszek egy ideig. Mert a valóvilág vonzóbb számomra. Mint írtam nincs olvasó, kamu, ilyen-olyan regem, mert nincs rá szükségem. Amúgy sem szeretem azokat, akik kamuról olvasnak, kóstolgatnak.

Sok a munkám, élvezem. Ma este kikapcsolodunk a lányokkal, a szokásos csajbuli, holnap este a fönökasszony titkosan szervezett leánybúcsúztatója, szombaton pedig érkezik Imprikém. Fekete Tominál vacsi vasárnap, szombat este valami koncert, hétfőn meg alvás, alvás, alvás.. Szóval mozgalmas lesz a hetem.

Tudom, h sokat lógtam fent a boxon, de ma ránéztem és megértettem nincs már ott keresnivalóm. Akik ott vannak naphosszat, mint amikor én is, azok nem érzik jól magukat a bőrükben. Én pedig most nagyon jól vagyok. Pezsgek mondhatnám. Más szemmel néztem azokat is, akiket szeretek. Másfelől időm sincs ott lenni.

Valószínű azért sem tudtam ott jó párkapcsolatot kialakítani, mert negatív volt a kisugárzásom. A héten sokkal több levelet, statit meg mindent kaptam, az életben is, mint az elmúlt fél évben bármikor. Érzik rajtam, h rendben vagyok.

Ide majd jövök, de a 7végén nem. A másik blogom az más, az erotikus, izgi.. :-)

mindenkinek Kellemes ünnepeket!! Millió puszi

Istenem, itt az idje, h először az életben komolyan elbeszélgessünk. De tényleg. Én beismerem, hogy soha sem szoktam imádkozni, de most eljött az ideje, h amit tanultam szeretett Nagyanyámtól az hasznosítsam.

Nagyon szépen kérlek, hogy olvaszd fel végre a szívemet, ami kedves teremtményeid nem kevés közbenjárására jégszívvé fagyott már, és lehet hogy soha többé nem fog már bízni, hinni, sem szeretni. Én voltam a mindig szerető lány, aki kedves, és bájos, és lökött vidám, és immáron egy éve hiába keresem magamban, de nem találom.

Ellenben minden megvan, amit nem akarok látni, ha a tükörben a szemeimet fürkészve keresem mélyükben önmagam: van ott harag, gyűlölet, elkeseredettség és kétségbeesés. A sikernek, a ragyogásnak és örömnek se híre se hamva. Fejem a porba hullt, és először életemben nem bírtam talpra állni a rám mért csapás után. Tudom, hogy nem a te bűnöd, nem te tehetsz róla, de van hatalmad, feltételezem picivel több mint nekem, hát kérlek, nagyon szépen kérlek segíts rajtam. Vezess vissza engem az emberek közé, egy emberibb társadalomba, vegyél fel engem is ismét a társas lények VIP listájára, és keverd újra a lapjaimat, hogy másképpen alakulhasson a jövőm, mint ami felé most tartok.

Remélem hallasz engem, mert igazság szerint szar a vonal, minden bizonnyal most sincsen térerőd, és nagyon remélem, hogy ellentétben velem meg szoktad hallgatni a hangpostádat.  

Van olyan, amikor valamit meg kell tenned, de nem akarod. Ilyen, ha például törölsz mindent, ami valaha fontos volt. Vagy talán most is az.

Ma a barátaim telefonáltal, msneztek.. és arra kértek h töröljem magam a boxról. Mert nekik nem jó látni, h begyűjtöm a csalódásokat onnan. Most tettem le egy nagyon jó barátommal a telefont. Ő is fent volt ezen az oldalon, és elmondta, h ott nem lehet normális kapcsolatot kialakítani senkivel. Mert annyi stati, levél jön, ami újabb és újabb kihívás a nőknek, férfiaknak egyaránt. És igen ezt érzem. Aktuális kapcsolatok alakulnak ki, de normálisak nem.
Kell a kémia, a hang, és az összhatás együtt. És ha megtalálod a megfelelőt, csak ott van az a kis ördög, h de lehet, h van jobb is. Nekem ez nem megy. Feladom. Nem megyek fel, most egy jó ideig, s ha eljön az idő..hmm..törlöm is magam. Függőség? Az. De!! Le kell szokni, akaraterő.

Hétfőtől egy új élet vár rám, tele patykkal, utazásokkal, igazi, való történésekkel. Nem lesz szükségem a boxra, mert remélem, h meghalni sem lesz időm, nemhogy boxon lógni.

Lehet, h ezt az oldalt is lejegelem. Helyette lesz új blogom. Mert ez még Valakiről szól, aki már a múltté, mert így döntöttünk. S a blog vele együtt a feledésbe merül.

Magam mögött hagyom a múltam, és senkitől nem búcsúzom el..

Ebben a pillantban ezt a jelmezt öltöttem magamra. Nagyon hasonlítok most ribimanóra. Az ölembe vettem egy doboz fagyit és azt nyalogatom. Körülöttem Petőfi és Jókai könyvek..

A gondolataim kezdnek kisimulni. Ma egésznap sütött a nap. Délután még volt egy kis vihar bennem, de mostanra elcsitult.
Nézem a kedvenc naplóimat, ahogy az emberek megélik az ünnepet. Én nyugalomban hallgattam meg a Himnuszunkat, mécsesek mellett. Petőfit olvastam. Gondolkodtam az alakján, h mégis milyen ember, férfi lehetett. szenvedélyes, az biztos. Szikár pasinak tűnik a rajzokon, festményeken, kemény, szigorú vonásokkal. Mégis van benne valami szomorúság, valami utáni vágyakozás. Julianna megérintette a lelkét, s talán Ő érte is képes lett volna úgy meghalni, ahogyan azt a hazájáért tette? Látom magam előtt azt az időszakot. A nyüzsgő forgatagot a Pilvaxban, s a képzeletem most messze repít. Gondolatban én is ott vagyok velük, tervezgetek, forrongok. Verset írok, vagy beszédeket gyárok. S ettől méginkább magyarnak érzem magam. A szívem átjárja a melegség, amit az én édes szeretet Hazám felé érzek. S msot még elidőzök picit eme gondolatokkal..

Büszke vagyok, h itt születtem, h magyar vagyok. Itt élnem halnom, kell.

a Nap süt, és a szívem vadul kalapál a tegnap este után. Tökéletes volt. Nem bírtam elaludni amióta hazajöttem. Pakolok, rendet rakok. Magam körül magamban.
Nézem a Jácintot, már elhervadt, és éppen csak, hogy érezni az illatát. Ma ki kell dobnom....bármennyire nem szeretném..Vele együtt minden elmúlik..

Tegnap elolvastam a naplóját.. Bántott.. "aktuális pasiját mutogatta.." a szívembe mart.. "elméletileg már semmi közünk egymáshoz".. Miért gyakorlatilag még volt? Nem, már régóta nincs, talán nem is volt soha. Tudatosan akart bántani, de nem volt kedvem, erőm reagálni. Amúgy sem sikerült az elválás úgy ahogy megérdemeltük volna, hát így most már beszélni se hiszem, h fogunk. Én nem bántom, ha Ő ezzel érzi jól magát.. az az Ő érzése. Nem fogom hibáztatni, amiért leírta azt amit érzett.

Már elindultam az úton, és vajmi kevés ezek után az indikáció bennem, h barátsággá formáljam a mi el sem kezdődött románcukat. Pedig jó embernek tartom, olyannak, akit mindig magam mellett szerettem volna tudni, akár barátként is. Ma már fordult a kocka..

Nem akarok tőle semmit. Meghagyom a maga kis álomvilágában. Én pedig kilépek a valóságba. Ahol már várnak rám.. Ahol az én igazi életem kezdődik, ahol az az arcom érvényesül, amit Ő valójában sosem láthatott.

Magamban pedig csak jót kívánok Neki, h találja meg a boldogságát, a szerelmét, a gyermekei anyját. Szívem legmélyebb szeretetével.

Én pedig felülök a Szivárvány közepére, és onnan csúszok le kacagva, vidáman az élet tekervényes útjára. :-)

A testápoló körbelengte a testemet, a frissen magamra szórt parfüm mosolyt csalt az arcomra. Eternity, a kedvencem. Óvatosan húztam fel a fekete harisnyát a lábamra, a szűk farmer rám feszült. Rózsaszín inget vettem felülre. Csak egy óra és egy klipsz, és menetre kész. Belebújtam a fekete magas sarkú cipőmbe és felkaptam a hozzávaló táskát. Kiléptem az utcára és a feketeszemüvegem mögül, mosolyogtam ma az emberekre. Irány a fodrász. Minden Nő, ha felkészül az új életre, változást igényel. Új szín, új stílus. Kicsit szexi ribiribis, kicsit kislányos, göndör, de Nőcis. Laza smink. S már tipegtem is a napsütésben a város felé. Imádtam a napsütést.

Kis kávéház, presszó machiato. A lábam keresztbe vetettem, és fürödtem a férfiak elismerő mosolyában.

Egy találkozás a parkban. Fiatal, szemtelen mosoly. Lehuppan mellém, kérsz egy csokit? Hmm. Igen, miért is ne? Nézzük a gyerekeket, rám néz. Neked van? Rázom a fejem, h nincs. És innen indult a beszélgetés…

Elindultam hazafelé, némán lépkedett mellettem. Néha egymásra mosolyogtunk. A buszmegállóban a buszra várva kacarásztunk. Felszálltam a buszra és kedvesen integettünk egymásnak.

Az egész délután mosolyogva telt és most ülök a gép előtt, és mosolygok magam elé.

Nincsenek véletlenek. A beszélgetés egy halálosan beteg fiúval a parkban sokat jelentett nekem. Mennyit számít az élet. Mennyit kell tanulnom még az életben.. Leginkább mosolyogni sokat. Most ezt teszem, az életem tele izgalommal, mostmár minden pillanatom erről kezd szólni ....

itt a tavasz. Van munkám. Örülném kéne. Boldognak lenni, és együtt repülni a madarak csivitelésével.

De nem megy..

Kint álltam a teraszon reggel, fogtam a kvm és záporoztak a könnyeim. Nem akartam, h így legyen. A fülemben csengtek a szavai, h mennyi szemrehányást kapott ok nélkül sokszor. És mennyire nem akartam, mennyire nem vagyok ilyen. Azt hittem olyan lány vagyok, akivel meg lehet mindent beszélni. De abszolut semmire sem vagyok jó. Nem tudok szeretni, nem vagyok jó társ, szerető. Nem vagyok semmi.. Egy érzelmileg megtépázott, csődtömeg vagyok.. aki csak egyszerűen vágyik a szeretetre, ölelésre.. és képtelen jó lenni a másikhoz..aki egyszerűen fél, h újra bántani fogják, aki ezért nem is tud önmaga lenni..

Beszéltem a lánnyal, aki éjjel jelzett. Nem akart rosszat... nem állt szándékában.. Nem kellett volna elmondanom. Hiszen annyi mindent nem mondtam el neki, ami hasonló volt.. csak magamban rágódtam rajta.. miért pont ezt? Nincsenek miértek, véletlenek. Fel kellett ébrednem ebből, h nem akart soha engem, és Ő ezt már az elején lezárta, nem adott esélyt, csak én hitegettem magam, nem ő. Megbuktam megint a cél előtt, h boldogok lehetek, h újra rám talált a boldogság.

hajnali n4. Most tettük le a telefont. Kócosan, pizsiben rogyok le a gép elé, s kapcsolom vissza. Úgy érzem írnom kell. Ez olyan, mint Neked a  cigi.

Vége. Végleg.

És nem úgy, ahogy én szerettem volna, h elváljunk. Hanem méltatlanul. Úgy érzem, h ez a veszekedés nem tett jót nekünk. Nagyon nem.

Bizalmatlan vagyok, igen, hiba volt sok minden. Nem akarom arra fogni, h féltem, h elveszíthetlek. Mert nem igaz. Magamban nem hittem eléggé, h képes lennék megtartani téged. Nem hittem el, h vagyok olyan jó Nő, akit nem akarsz elveszíteni. Pedig tudom, h vagyok. Nem láttál belém, h mi van a páncél mögött, h ez csak a Kishercegből, a kisróka, akit meg kell szelidíteni.. h napról napra közelebb kerülj hozzá, és ne marjon beléd..

Igen van sok minden, amiért hibáztathatsz...

De ha két ember fontos egymásnak, akkor mégsem számítanának ezek. Azt mondtad pár napja, h lemerültél érzelmileg, és nem jókor jöttem én... s az lehet, h csak egy kis idő kell.. elhittem. El akartam hinni. Hiba volt. Nagy hiba.

Mondd lett volna olyan, h jókor??

Egy egyszerű mondat zavart össze bennem mindent... talán magad sem emlékszel majd rá.. többet gondoltam, h van bennünk, mint ami ott volt.  Nincs már fájdalom, űr van, és káosz..

Nem akartam tovább veszekedni. Azt hiszem többet érek.. Azt hittem, h gondolkdsz azon, h talán ne veszíts el.. ne engedjük egymást el.. talán ér a mai zavart világban egy esélyt a mi románcuk. Tévedtem. Te mást kerestél, nem engem. Csak nem vettem észre. Talán csak nem akartam. 20on éveseket vicces kis problémákkal, akik keresztül gázolnak rajtad, ha nekik úgy jó. Mi 30asok meglehetősen keményebb problémákkal küzdünk, ellenben nem gázolunk át senkin. Megbecsüljük, szeretgetjük, amit ad az élet.

Írtam olyanokat esetenként, ami a bizonytalanságomból fakad.. ezt tényleg szívből sajnálom. Nem biztam magamban..ez hiba volt.
De talán ez volt a legrosszabb tulajdonságom Veled szemben, amikor mostanság igencsak nehéz időszakomban voltam. Szóval, ezért ne haragudj.

Nem úgy válunk el, ahogy kellene. Ahogy méltó lehetne. Nem úgy. Ez rettenetesen fáj.

Elindulok egy úton, és nem nézek vissza többet. Nem érzek már késztetést, h írjak Neked, Rólad többet. Mindent leírtam most. Az én bolondos, szenvedélyes lükelükém valahol félúton elveszett, és én valaki mást kísértem tovább..

Utolsó bejegyzésem Rólad. Mert valami elveszett, valami csorba lett. Valami menthetetlen lett.

http://orokbefogadok.blog.hu/

engem megérintett, engem érinthet, engem elgondolkodtat..

Igen, elképzeltem ezerszer, h majd lesz egy kismanóm, akit 9 hónapig magamban hordhatok, akit  újszülöttként a karjaimban tarthatok, és akinek minden lépésére halálomig vigyázhatok. Filmkockák peregnek le előttem, és látom magam nagy pocival, kis kocsival, aggódva, nevetve, könnyezve, ballagtatva, kezet szorongatva, felvilágosító beszélgetést tartva, pályaválasztás előtt állva, focipálya, balerina színházban ülve, és sorolhatnám..

De!!

Azt is látom, h lehet, h nekem nem lesz kisbabám. És nem tartom elképzelhetetlennek az örökbefogadást.

Vagy!

Lesz kisbabánk, és mégis örökbefogadunk..

megannyi verzió.. de fenti linket mindenképpen elolvasandónak tartom, és elgondolkodtatónak. Mindannyiunknak.

Szóval a boxtól búcsú. Nincs kamuregem meg semmilyen regem, ami volt azt is visszadtam, nincs már kódom hozzá.:-) Egyelőre itt tervezek lenni. Írni. Mert jobb ez így. Könnyebb. Nem látom ki olvas, és nem látom, h "más" mit ír.

Idő magamnak. Ez most a legfontosabb. Az idő mindent meggyógyít. Szeretnék a 7végén csavarogni a hegyek között, vagy ha jó idő lesz, akkor kifeküdni a Margitszigetre egy könyvvel egy kockás plédre, és nézni az eget..nem csinálni semmit. Ismerkedés most kilőve a részemről. Képtelen lennék rá, ma este ez bebizonyosodott. Nem nyitott a szívem erre. Ő? Őt mepróbálom biztonságban tudni. A volt szerelme tudja csak azt megadni, amit én nem. És én minden szeretetemet nekik adom, és szorítok, h sikerüljön nekik visszatalálni egymáshoz..

Magamnak pedig egy ilyen érzést kívánok.

Kevesebb magányt, több forró éjszakát, illatos kv-t, csípős lecsót..hmm..ahogy a mamám készítette. Bolondos, zuhogó esőben, vízet tornacipővel rugdosó éjszakát.
Koncerteket, színházakat, mozikat, új könyveket, sikereket. Mindent, amitől mindennap egy smiley post it cetlit levehetek, és tudhatom, h azért veszem le, mert nem kell segítség a mosoly fenttartásához.

https://www.youtube.com/watch?v=dwFUYVmtksw

Ezt hallgatom, és ezt hagyom ki a jövő 7en. Ajánlom Nektek is soxeretettel, ahogy én is kaptam. S így adjátok Ti is tovább. :-)

eddig az apró töredékig tart az a mosoly, amit ma valaki az arcomra csalt. Régen is leveleztünk, és most újra. Nem tudom, h mit akarok tőle, csak azt, h Ő mit akar tőlem. Én most időt magamnak, h csituljanak a dolgok. Nem akarok neki nemet mondani, de igent most nem tudok.

Ő..hmm. neki pedig vissza kéne térnie ahhoz, akit úgy szeret.. Szerelemmel. Mert az a másik is, akit én amúgy nagyon kedvelek..egyedül van. Most olvastam. Ők egymáséi, mégha tagadják is. Azt kívánom, h bárcsak őket újra együtt, boldognak lássam.

És most megyek elviszem Szaffikát sétálni. ;-) Talán az én könnyeim összemosódnak az eső Isten könnyeivel..és az olyan kozmikus találkozás lesz...

Ma randira hívtak. Nemet mondtam. Nem mehetek el úgy, hogy a szívemben még más "dobog". Elengedtük egymás kezét ugyan, de nekem most kell egy kis idő.
 
A koncertet sajnálom. Rettentesen. Érdekel az a fajta kultúra, meg zene.. meg persze az, amit tőle tanulhatnék erről. Talán egyszer barátok leszünk, hiszem, és akkor majd megkérem, h meséljen, meséljen sokat és én majd ragyogó szemekkel figyelem.

Talán mi business csajok támogathatnánk valami roma alapítványt is, ami a zenei kulturájuk életben tartásáról szólna. Megannyi ötlet.. és megannyi cél lehetett volna. A fantasztikus szexen kivül is. Imádtam, ahogy a Pankákról beszélt pl. Csillogott a fekete szeme. Tiszta hülye vagyok, itt gyötröm magam. De hiszem, h egy picike kapcsolatot is meg kell tudni gyászolni. Azt teszem. Piritóst majszolok, tormával, meg amivel kell. A közös vacsijaink emlékére. :) na jó legalább ezen mosolygok. Annyi mindet meg akartam ám még neki mutatni..pl..el akartam vinni valahova, ahova eddig még senkit. És meg akartam vele nézni a Dirty Dancing 2t, és asszem mentem volna Vele a déli féltekéig is...pedig nem voltam szerelmes..de lehet, h fel tudta volna ezt ébreszteni bennem idővel..lehet..de ezt azért nem hiszem, senki se tudta eddig..

De mostanra szingli lettem..így egyedül kell tervezgetnem..mindent. És döntenem munkaügyben, ez a legrosszabb. Annyira okos, és én annyira kiváncsi lennék a véleményére, nézőpontjaira..

De nem hívom fel, nem keresem. Ebben jó vagyok, a lezárásban. Lehet, ha naplójába se mászok egy ideig bele.. Jobb lenne. A boxra is kevesebbet. pl. ma itt fogok fórumozni, és gondolkodom egy másik társkeresőn is, amit ma ajánlottak..talán az kéne..

két állás lehetőség. Nagyon nehéz a döntés. Mindkét pozíció irdatlan mennyiségű munkával jár, és extrém sok sikerélményt hordoz magában. A feltételek hasonlóak, a munka kicsit más.

A derűs eget beárnyékolja, h nincs kivel megbeszélnem, nincs akivel ünnepelhetnék..akivel, valakivel két pohár bor mellett megvitathatnánk, h melyik lenne a jobb választás. Szeretem az okos férfiakat. Szeretem meghallgatni a nézőpontjaikat, elfogadni a racionalitásukat. Szeretem, amikor megsimítják az arcom és büszkén, csillogó szemekkel néznek rám, az én ribiribim.

És ebben a pillantban magamra maradtam. Egy olyan döntéssel, ami meghatározza a jövőmet, az életemet. Egy olyan döntéssel, ami nehezbb, mint gondolnám. A pénzügyi részéhez nem értek, a szerződésekhez se nagyon.. Szóval a mosolyomba vegyül egy kis szomorúság is. De megoldom majd ezt is, mint annyi minden mást az eddigi életem során.

Dönteni tudni kell. De helyesen dönteni a legfontosabb...És most rajtam a sor, két napom van.

box. Azt hiszem, h itt fórumozni sokkal jobb. Egyelőre csak olvasok, néha hozzászólok, de még nem látom át rendesen. De a legjobb, h így végleg elszakadok Tőle. Nem figyelem, h bent van-e, írt-e naplót.

Itt viszont sokan figyelnek rám, és ez most jól esik. :-)

Ez olyan, mint a ps2. :) na jó nem. Szóval, néha még ott is  kell válaszolnom a levelekre. Illetve az ismerkedésre való... Nem hiszem, h ott sokáig írom már a naplóm, mert ezt itt jobban tetszik. Nem hajtok a népszerűségre.

Szóval a kedvenc ételeim egyike a krumplistészta. és ma ez van ebédre, brokkolikrémlevessel. :) Vega nap. Ha tudnátok, mennyire nem vagyok vega. sőt..:-(

Érzések, hangulatok keverednek bennem. De egyre inkább erősödik a jó. H lassan rájövök, mennyire keménycsaj vagyok. Ami nem öl meg, az megerősít. Mindenből fel lehet állni. A családom döntése, hmm...sajnálhatnám, de nem teszem. Nem, mert egyszer lesz sajátom.

Én az utolsó  véremig, hitemig szeretni fogom a páromat, és a gyermekeimet. Mindent meg fogok tenni azért, h velem mindent meg lehessen beszélni, h mindig szexiribi maradjak az uramnak, és szerető, megértő édesanyja a gyermekeimnek. Akiket imádni fogok a kedvesemmel együtt. És akik nem tudják, h miattuk vagyok ilyen elszánt, és erős.. a nemlézető gyermekeim miatt.

Ez ad erőt, h valahol vár rám valaki, akivel boldogok leszünk. Miatta, magunk miatt nem adhatom fel soha. Emiatt megszerzem a hőn áhított állást, és legkésőbb májusban az új kisautómban fogok feszíteni, és nyárra beköszönt a soha meg nem élt SZERELEM.

Ez ad hitet, erőt most mindenhez. Már látom a felhők mögött a napsugarat. Itt a tavasz érzem, ahogy a mellettem illatozó Jácintcsokor illatát..erősen érzem. :-)