hajnali n4. Most tettük le a telefont. Kócosan, pizsiben rogyok le a gép elé, s kapcsolom vissza. Úgy érzem írnom kell. Ez olyan, mint Neked a  cigi.

Vége. Végleg.

És nem úgy, ahogy én szerettem volna, h elváljunk. Hanem méltatlanul. Úgy érzem, h ez a veszekedés nem tett jót nekünk. Nagyon nem.

Bizalmatlan vagyok, igen, hiba volt sok minden. Nem akarom arra fogni, h féltem, h elveszíthetlek. Mert nem igaz. Magamban nem hittem eléggé, h képes lennék megtartani téged. Nem hittem el, h vagyok olyan jó Nő, akit nem akarsz elveszíteni. Pedig tudom, h vagyok. Nem láttál belém, h mi van a páncél mögött, h ez csak a Kishercegből, a kisróka, akit meg kell szelidíteni.. h napról napra közelebb kerülj hozzá, és ne marjon beléd..

Igen van sok minden, amiért hibáztathatsz...

De ha két ember fontos egymásnak, akkor mégsem számítanának ezek. Azt mondtad pár napja, h lemerültél érzelmileg, és nem jókor jöttem én... s az lehet, h csak egy kis idő kell.. elhittem. El akartam hinni. Hiba volt. Nagy hiba.

Mondd lett volna olyan, h jókor??

Egy egyszerű mondat zavart össze bennem mindent... talán magad sem emlékszel majd rá.. többet gondoltam, h van bennünk, mint ami ott volt.  Nincs már fájdalom, űr van, és káosz..

Nem akartam tovább veszekedni. Azt hiszem többet érek.. Azt hittem, h gondolkdsz azon, h talán ne veszíts el.. ne engedjük egymást el.. talán ér a mai zavart világban egy esélyt a mi románcuk. Tévedtem. Te mást kerestél, nem engem. Csak nem vettem észre. Talán csak nem akartam. 20on éveseket vicces kis problémákkal, akik keresztül gázolnak rajtad, ha nekik úgy jó. Mi 30asok meglehetősen keményebb problémákkal küzdünk, ellenben nem gázolunk át senkin. Megbecsüljük, szeretgetjük, amit ad az élet.

Írtam olyanokat esetenként, ami a bizonytalanságomból fakad.. ezt tényleg szívből sajnálom. Nem biztam magamban..ez hiba volt.
De talán ez volt a legrosszabb tulajdonságom Veled szemben, amikor mostanság igencsak nehéz időszakomban voltam. Szóval, ezért ne haragudj.

Nem úgy válunk el, ahogy kellene. Ahogy méltó lehetne. Nem úgy. Ez rettenetesen fáj.

Elindulok egy úton, és nem nézek vissza többet. Nem érzek már késztetést, h írjak Neked, Rólad többet. Mindent leírtam most. Az én bolondos, szenvedélyes lükelükém valahol félúton elveszett, és én valaki mást kísértem tovább..

Utolsó bejegyzésem Rólad. Mert valami elveszett, valami csorba lett. Valami menthetetlen lett.